WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása a normális szülésre vonatkozóan
/Forrás: A szülészet újjászületése, avagy az anya- és bababarát szülészeti ellátás lehetőségei Tudományos konferencia kiadványa; Budapest, 2010. december 2. Magyar Tudományos Akadémia/

A WHO 1999-ben gyakorlati kézikönyvet adott ki a normális szülés alatti ellátásról, megvizsgálta a legáltalánosabban alkalmazott szülészeti beavatkozások mellett illetve ellen felmerülő bizonyítékokat, és ezek alapján ajánlást fogalmazott meg. Az ajánlást négy kategóriában fogalmazta meg: (kivonat)

• Szülési terv készítése a várandósság alatt, és ismertetése azokkal, akik a szülésen rész vesznek/vehetnek.
• A várandósság kockázatának felmérése a gondozás során minden (orvossal, védőnővel való)találkozáskor.
• A nő fizikai és érzelmi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése a vajúdás és a szülés alatt.
• Ital felajánlása a vajúdó és a szülő nőnek.
• A szülés helyszínének megválasztása a nő megalapozott döntése által.
• A lehető legkevesebb beavatkozás által a nő biztonságérzetének és önbizalmának megtartása.
• A nő magánszférájának tiszteletben tartása a szülés helyszínén.
• A szülő nő empatikus támogatása a szülés alatt.
• Tiszteletben tartani az anya döntését arra vonatkozóan, hogy ki legyen jelen a szülésnél.
• A nő ellátása információval az ő igénye szerint.
• Non invazív (nem behatoló), gyógyszermentes fájdalomcsilapítási módszerek a vajúdás alatt(masszázs, relaxáció)
• Magzati szívhang ellenőrzése időnként.
• Szabadon választott testhelyzet, szabad mozgás egészen a gyermek megszületéséig.
• A szülő nőt arra biztatni, hogy ne fekvő pozícióban vajúdjon ill. szüljön.
• Oxitocin használata a lepényi szakban olyan nőknél, akiknél vérveszteség kockázata áll fenn.
• A köldökzsinór steril körülmények közötti elvágása.
• A baba megvédése a kihűléstől.
• Korai közvetlen bőrkontaktus az anya és a baba között, a szoptatás megkezdésének támogatása
a szüléstől számított egy órán belül, a WHO irányelveinek megfelelően.
• A magzatburok és a lepényszövet rutinszerű vizsgálata a lepény megszületése után.

• Rutinszerű beöntés.
• Fanszőrzet rutinszerű borotválása.
• Intravénás infúzió rutinszerű alkalmazása a vajúdás és a szülés alatt.
• Intravénás kanül rutinszerű behelyezése megelőzésként.
• Háton fekvő helyzet rutinszerű alkalmazása a vajúdás alatt.
• Végbélen keresztüli vizsgálat.
• Röntgenes medencemérés.
• Oxitocin adagolása (a baba megszületése előtt) olyan módszerrel, melynek során a hatások nem ellenőrizhetőek.
• Kőmetsző pozíció alkalmazása a szülés alatt, kengyellel vagy anélkül.
• Hosszan kitartott, irányított nyomás a kitolási szakban.
• Hüvelyfalak masszírozása és nyújtása a kitolási szakban.
• Szájon át adagolt ergometrin használata a lepény megszületése előtt a vérzés megelőzése érdekében.
• Injekcióban adagolt ergometrin rutinszerű használata a lepény megszületése előtt.
• A méhüreg rutinszerű kimosása szülés után.
• A méhüreg rutinszerű, kézzel való ellenőrzése (betapintás) a szülés után.

• Gyógyszermentes fájdalomcsillapítás, mint például gyógynövények, vízben vajúdás, bőr elektromos stimulálása.
• Rutinszerű burokrepesztés a tágulási szak korai fázisában.
• A nő hasára gyakorolt nyomás a kitolás alatt.
• Rutinszerű gátvédelem, illetve a magzat fejének vezetésére irányuló műfogások a születés pillanatában.
• Oxitocin rutinszerű adagolása, a köldökzsinór kontrollált húzása.
• A köldökzsinór korai elszorítása.
• A mellbimbók ingerlése a lepényi szak során a méhösszehúzódások erősítése céljából.

• A vajúdó korlátozása abban, hogy egyen vagy igyon a vajúdás és a szülés során.
• Gyógyszeres fájdalomcsillapítás.
• Fájdalomcsillapítás epidurális érzéstelenítéssel.
• A magzat műszeres monitorozása.
• Maszk és steril köpeny viselése a szülés kísérése során.
• Ismételt vagy gyakori hüvelyi vizsgálat, különösen akkor, ha ezt többen végzik.
• A vajúdás és a szülés gyorsítása oxitocinnal.
• A nő más szobába való átszállítása a kitolási szak kezdetén.
• Húgyhólyag-katéterezés.
• A méhszáj teljes vagy közel teljes eltűnését követően arra biztatni az asszonyt, hogy nyomjon akkor, amikor ő maga még nem érez nyomási ingert.
• Meghatározott időtartamú kitolási szakhoz való merev ragaszkodás (például egy óra), akkor is, ha az anya és a magzat állapota jó és a szülés halad.
• Műtétes szülésbefejezés (fogóműtét, vákuumextrakció, császármetszés)
• Gyakori vagy rutinszerű gátmetszés.
• A méhüreg kézzel való ellenőrzése a szülés után.